Címlap Eseménynaptár Népi kalendárium

     

     

     

    Szeptember

    Szent Mihály hava

     

     

    Szeptember 1. Egyed napja

     

     

    Ezen a napon lépnek szolgálatba juhászok, kondások és a szőlőpásztorok.

    Szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekérrel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkezdődik a szőlő őrzése.

    Ha azt akarta valaki, hogy a disznaja jó kövérre hízzon, akkor Egyed napján fogta hízóra. Elébe öntött egy kaska kukoricát, és az mondta neki: Egyed! Ha a disznó jó étvággyal látott hozzá, biztosan jól meghízott karácsonyra.

     

     

    Szeptember 5. Lőrinc napja

     

     

    Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belepisil a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.

    Lőrinc időjósló nap is: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk.

     

    Szeptember 8. Kisasszony napja 

     

     

    Őspogány őszkezdő nap, „Fecskehajtó Kisasszony”-nak is nevezik. Ezen a napon indulnak útnak a fecskék és a vándormadarak.

    Sok helyen a dióverés napja, és ekkor álltak szolgálatba a cselédek is.

    Negyvenes nap ez is, a következő hónap időjárására mutató:

    Ha hűvös az idő, nem indulnak útra a fecskék, mert hosszú, meleg ősz következik.

     Ha bugyborékosan esik az eső, csapadékos időszak következik.

     

     

    Szeptember 17. Lambert napja

     

     

     

     

    Ha még itt találja a fecskéket, újévig nem érkezik meg a hideg. Ha mennydörgéssel, villámlással érkezik: szép lesz az ősz, a „vénasszonyok nyara”, de kemény télre számíthatunk.

     

    Szeptember 21. Máté napja

     

     

    Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés.

    Van, ahol vetésre Máté hete nem kedvező, „pelyvahét”-nek nevezik. Máshol viszont Máté hetében vetették a búzát, amely nagy odafigyelést kívánó férfimunka volt. A tiszta ruhába öltözött gazda szótlanul kiment a gabonaföldre, ahol a megszentelt vetőmagot elkezdte szórni. Ezt a tevékenységet káromkodással tilos volt megszentségteleníteni

     

     

    Szeptember 29. Mihály napja

     

     

    Őszi évnegyedelő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.

    A pásztorok úgy tartják:

    „ha Mihály nap éjszakáján összefekszik, egymást melegítve a birkanyáj, kemény lesz a tél, ha egymástól távolabbra feküsznek, enyhe telet várhatunk”.

    A Mihály napi égdörgés szép őszt, de kemény telet jelent 

    Október

    Mindszent hava

     

     

    Október 20. Vendel napja

     

     

    A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját õrizni. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt.
    Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. A hagyomány szerint: "Vendelke a juhászok pártfogója, őrzi a határt."

     

     

    Október 21. Orsolya napja

     

     

    "Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást" - tartották a régiek. Vagyis, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél is (pl. ha szép idő van ekkor, így marad egészen karácsonyig).
    Az asszonyok úgy vélték, hogy éppen ideje Orsolya napján leszedni a káposztát, betakarítani a kerti veteményeket, mert ki tudja, milyen időjárás következik (pl. a sok esőtől kirepedeznek a szép káposztafejek).
    Néhol pedig ez a nap volt a szüret megkezdésének az ideje. 

     

    Október 26. Dömötör napja

     

     

    Dömötör napja, aki keleti egyház kedvelt szentje, a 4. században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát.
    Ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapos mulatságokat, juhásztort, juhászbált, "dömötörözést" rendeztek. A juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek.
    Időjósló nap: a Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.

     

    November

    Szent András hava

     

     

    November 1. Mindenszentek napja

    November 2. Halottak napja 

     

    E két nap a halottakra és a szentekre való emlékezés ünnepe. E napon ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. Gyertyát gyújtanak otthon, ahány halottja van a családnak, annyit.

    Mindenszentek is időjárásjósló nap.

    Aki azt akarta tudni, milyen lesz a tél, kiment az erdőbe, és levágott egy bükkfaágat. Ha az ág belül száraz volt, akkor enyhe telet lehetett várni, ha pedig nedves, akkor hideget, sok hóval.

    Mindenszentekhez gazdasági hagyományok is fűződnek. Ez a nap a cselédfogadás, bíróválasztás napja is. Ekkorra a vetést, az őszi munkákat be kell fejezni, mert a természet nyugovóra tér.  

     

     

    November 11. Márton napja

     

     

    Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát.

    „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”

    A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.

    Az aznapi időből is jósoltak:

    „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”

    „Ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél.”

     „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

     

     

    November 19. Erzsébet napja

     

     

    A legtiszteltebb női szentek közé tartozik Árpádházi Szent Erzsébet. Amikor atyja, II. András kérdőre vonta, miért visz a szegényeknek alamizsnát, a kötényében rózsává változott az. Ez az úgynevezett „rózsacsoda”.

    Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz:

    Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják:

     „Erzsébet megrázta a pendelyét.” (vagy dunyháját)

    „Erzsébet, Katalin havat szokott adni,

    A bitang marhákat jászolhoz kötözni.”

     

     

    November 25. Katalin napja

     

     

    Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, „katalinágat”, s ha az karácsonyra kizöldül, a lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt. A jóslások fő ideje a fiúk számára: a legények ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. Más helyen a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

    Katalin női dologtiltó nap. A Ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Leálltak a malmok is.

    A Katalin-napi időjárásjóslás közismert:

    „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.”

    Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak.

     

     

    November 30. András napja

     

     

    A legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. Többnyire a lányoknak magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Próbáltak álomból jósolni. A párna alá férfiruhaneműt rejtettek, és egész nap böjtöltek.

    A közös jóslások többnyire a fonóban történtek – ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, amelyik elsőnek jön fel a víz tetejére, az lesz az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni.

    Ezen a napon a farkasok ellen megfokhagymázták az ajtókat, hogy ne vigyék el a jószágot. Összekötötték az ollót, mert ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat.

    András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, mert ekkor már eltartható a hús. Ezért nevezték „disznóölőnek” is.

     

    December

    Karácsony hava

     

     

    December 6. Szent Miklós napja

     

     

    Legendák szólnak Miklós püspök csodáiról, jótékonyságáról. A Miklós-napi ajándékozásnak vannak paraszti hagyományai is.

    Ismert volt a Miklós-járás, mely eredetileg középkori diákhagyomány volt. Európa szerte elterjedt, hogy Miklós püspök az ünnep előestéjén kíséretével együtt betér olyan házakba, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatja, imádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazza, vagy virgáccsal fenyegeti őket, illetve sokszor a kíséretében lévő ördöggel fenyítteti.

    Nálunk a Mikulás-napi ajándékozás szokása a 20. század első évtizedeiben terjedt el.

     

     

    December 13. Luca napja

     

     

    A legszigorúbb dologtiltó nap a nőknek, mivel a gonoszjáró napon mindenhol boszorkányok leselkednek.

    Ekkor kezdik készíteni a Luca-széket, amire a karácsonyi éjféli misén felállva megláthatók a boszorkányok.

    Fiatal legények házról-házra járva „kotyolnak”, megvarázsolják a tyúkokat, hogy tojók legyenek, és sok termékenységre, bőségre utaló kívánságot mondanak. Többnyire szalmát, esetleg fadarabot vittek magukkal. Erre rátérdelve adták elő termékenységvarázsló, mágikus szövegüket. Köszöntőjükért tojást kaptak, ám ha nem került elő az adomány a jókívánságokért, akkor fenyegetőztek:

    „Egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!”

    A lucázó fiúknak azért is örültek, mert úgy tartották, ha ezen a napon fiú érkezik elsőként a házhoz, szerencse kíséri a tyúkokat.

    Luca napját gonoszjáró napnak tartották. Védekezésül Luca előestéjén ablakot, ajtót zárva tartották, hogy a gonosz ne tudjon bemenni. Néhány vidéken fokhagymával keresztet rajzoltak az ólak ajtajára, így védekeztek a rossz, ártó hatalmak ellen. 

     

    Advent

     

     

    Advent (adventus Domini) az Úr eljövetele, a várakozás, a reménykedés ideje, a karácsonyra való készülődés időszaka.

    Karácsony előtti 4. vasárnapon kezdődik és december 24-ig tart. Régen böjtöltek ilyenkor, ezért néhol kisböjt, adventböjt néven is nevezték.

    Advent idején tilos volt a zene, a tánc, a zajos mulatság. 

     

    December 24-25. Karácsony

     

     

    Karácsony Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe. Az ehhez kapcsolódó legismertebb népszokás a betlehemezés, mendikálás, mely dramatikus formában adja elő a szent család szálláskeresésétől a Napkeleti Királyok látogatásáig a cselekményeket.

    December 24-én nem végeztek mezei munkát. A férfiak felseperték az udvart, bekészítették a tűzrevalót, az asszonyok sütöttek, főztek. Ekkor készítették a karácsonyi asztalra kerülő „jézuskenyeret”, „jézuskalácsot”.

    Karácsony éjszakájához kapcsolódó szokások, hiedelmek: a víznek gyógyító és varázserőt tulajdonítottak. Különleges italként fogyasztották, életvízként. Hatását azzal fokozták, hogy pénzt, almát tettek bele, hogy szerencsések, egészségesek legyenek. Ebből ivott, ebben mosdott a család.

    December 25-én van a téli napforduló. E napon áll meg a nappalok rövidülése, s újra hosszabbodnak. Jelentette ez a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a halál felett is. December 25-e is időjárásjósló nap: ha ezen a napon borús az idő, esik, havazik – akkor jó nyár, bő termés lesz; ha süt a nap, akkor rossz nyár, rossz termés várható.

     

     

     

    December 26. István – december 27. János napja

     

     

    E két névnap különös jelentőséggel bír a magyar nép számára. A karácsonyi ünnepekkel való kapcsolódásukon túl Istvánra, az első vértanúra és Jánosra, a szeretet apostolára is emlékeztetett. Ismerősök, rokonok csoportosan mentek köszönteni.

    János napján szokás volt a bor megáldása. Minden család vitt bort a templomba, s ezeket a pap megáldotta. A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak, beteg embert és állatot gyógyítottak vele, öntöttek belőle a boroshordóba, hogy ne romoljon meg a bor. Fölhintették vele a házat, a borospincét, hogy a gonosz lélek szándékától megoltalmazzák. Szentelt borral kínálták meg az útra kelőket is.

     

     

    December 28. Aprószentek napja

     

     

    Heródes betlehemi tömeges gyermekgyilkolása során kivégzett kisdedek ünnepe. Elevenen élt a bibliai történet az aprószentek-napi szokásban, melyet vesszőzésnek, korbácsolásnak, suprikálásnak is hívtak. Valószínű azonban, hogy a vesszőzés rítusa inkább a pogány termékenységvarázslás emléke. A mondókák a kelések, betegségek elűzésére szolgáltak.

     

    December 31. Szilveszter napja

     

     

    Az év legvidámabb éjszakája az első évezred végén élt Szilveszter pápa ünnepe. Az év végi mulatozást már a rómaiak is megtartották december 27-én, a híres Szaturnáliákon.

    Ezen az éjszakán eltemetik az óesztendőt és különböző varázslásokkal, praktikákkal igyekeznek megtudni, hogy mit hoz az Újév. Legismertebb az ólomöntés, amikor a frissen öntött ólom formájából jósolnak.

     

     

     

     

    Január

    Fergeteg hava, Boldogasszony hava

    Január 1. Újév

     

     

    Újév napja, mint évkezdet minden népnél szerencsevarázsló és gonoszűző nap. A napot vidámság, evés-ivás jellemzi, elmaradhatatlanok az újesztendei jókívánságok. A falvakban főként a gyermekek járják köszöntő versikékkel a házakat, de a felnőttek is meglátogatják egymást egy-egy újévi koccintásra.

    Ha tehetitek, lencsét, babot, apró pogácsát egyetek ezen a napon, hogy sok pénzetek legyen az új esztendőben!

    Kerüljétek a csirke- vagy kacsahúst, mert azok kikaparják a szerencsét.

    A malac viszont betúrja, ezért a belőle készült pecsenyét ne utasítsátok vissza!

    Újév napjához rengeteg időjóslás kapcsolódik: például ha nincs fagy januárban, meghozza azt március és április. Sok jóslás fűződik az úgynevezett elsőhöz: az első újévi látogató lesz a lány férje, amivel először foglalkozik az ember, azt fogja egész évben csinálni.

     

     

    Január 6. Vízkereszt

     

     

    Vízkereszt, vagy a karácsonyi háromkirályok napja tulajdonképpen a karácsonyi ünnepek zárónapja. Ezen a napon szokás utoljára meggyújtani a gyertyákat a karácsonyfán, ekkor bontják le a fát.
    Sok helyen népszokás a csillagozás vagy a háromkirályok járása, ami hasonló a betlehemezéshez. Vízkeresztkor szentelt vízzel megszentelik az udvart, az ólat, lakást, hogy megvédjék az ott élőket, embert, állatot a rossztól, a gonosztól. A családtagok még isznak is a szentelt vízből. A többit pedig elteszik, mert gyógyerőt tulajdonítanak neki. A karácsonyi búzának a felét a kútba dobják, másik felét pedig a jószágok kapják, mert ennek is gyógyereje van.

    Vízkereszttel kezdődik a farsang, ami a fiatalok és az idősek számára egyaránt a vidám összejövetelek, tréfás játékok időszaka.

     

     

    Január 13. Veronika napja

     

     

    Azt tartják az évtizedes tapasztalatok alapján, hogy ez az év leghidegebb napja.

     

     

    Január 18. Piroska

     

     

    Piroska napjához fűződik a mondás: "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy".

     

    Január 21. Ágnes napja

     

    Ágnes napja varázslónap. Ha kivezetik az istállóból a lovat e napon, összeszedik a patájából kihulló trágyadarabokat, a tyúkok fészkébe teszik, hogy sokat tojjanak, majd később elkotoljanak, és jó kotlók legyenek. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket.
    Időjárásjósló nap, a régiek megfigyelése szerint ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben.

     

     

    Január 22. Vince napja

     

     

    A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. Népi megfigyelések szerint olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani, ezt egy mondás is kifejezi:

    „ Ha csöpög Vince,

    Megtelik a pince,

    Búzával a pajta, a csűr,

    A gazda jó bort szűr.”

    A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés. Az időjárás is meghatározó volt, például szép, napos idő esetén jó szőlőtermést reméltek, rossz idő esetén viszont rossz bortermést jósoltak.
    A meleg szobában öblös szájú üvegbe helyeznek szőlővesszőket. . Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák.

     

     

    Január 25. Pál napja


    Ezt a napot pálfordulónak is nevezik.

    „ A kutya a javát megette a télnek, mos’ má’ kifelé megyünk…”


    Pál fordulása termésvarázsló -, de főleg jósló nap. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani.

    Termésjósló jelek is felfedezhetők e napon. Az egész napi jó idő pl. jó termést jelent. "Ha Pál napján fúj a szél, szűk szénatermés várható." Ha ez a nap ködös, az a jószág pusztulására figyelmeztet.

    Sok helyen pálpogácsát sütöttek. Életkor szerinti nagyságban annyi pogácsát készítenek, ahány családtag van. Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűztek. Ha sütés közben valaki pogácsáján megégett a toll, akkor halál várt rá az évben, ha pedig megpörkölődött, akkor valami betegség leselkedett az illetőre.

     

     

    Február

    Jégbontó hava, Böjtelő hava

     

    Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony

     

     

    A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A Plútótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak a gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház azután gyertyaszentelő ünneppé szelídítette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség-, szerencsevarázsló eszközzé vált.

    Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat.

    Ehhez a naphoz kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.

    „ Ha fénylik gyertyaszentülő, a szűröd vedd elő…”

     

     

    Február 3. Balázs napja

     

     

    Balázs napja egészség-, termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjárásjóslás és főként a gyermekek balázsjárásának napja.

    Szent Balázs a középkorban a diákoknak egyik kedvelt védőszentje volt, napját fényesen megünnepelték. Innen ered a balázsjárás, az iskolásgyermekek házról házra járó, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokása. Balázs napján 10-12 éves gyermekek fehérbe öltöztek (fehér gatya, ing), fejükön koronaszerű papírcsákót viseltek, a Balázs püspököt megszemélyesítő gyermeknek püspöksüvege volt. A játékban tízen szerepeltek: az elöljáró, a püspök, a generális, a kapitány, az orvos, a zászlótartó, a kiskatona, az őrmester, a káplár és a paraszt. A játék Szent Balázs dicséretével és az ajándék megköszönésével fejeződött be. A perselybe összegyűjtött pénzt az iskola vagy a templom céljaira fordították, az ajándékképpen kapott tojást eladták, a szalonnát megették.

    „ A Szent Balázs doktorunknak, hogy ma vagyon napja,
    Többször is, hogy megérhessük, az Úristen adja!
    Kérjük ajándékát, a Szent áldomását,
    Távoztassa mindnyájunknak torkunknak fájását!”

     

     

    Február 5. Ágota napja

     

     

    E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a háziférgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.

     

     

    Február 6. Dorottya napja

     

     

    Időjósló-nap. Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.

     

     

    Február 10. Kolos napja

     

     

    Kolos vagy középkori alakjában Skolasztika napja termőnap. Általános szokás, hogy ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat. A most szedett és gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.

     

     

    Február 14. Bálint napja

     

     

    Bálint napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz.

    Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik. Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon.
    Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont szerencsétlen napnak számít.

     

    Február 16. Julianna napja

     

    A néphagyomány Julianna napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor "bolondoznak a Julisok", vagy megrázzák a dunyhájukat.

     

     

    Február 19. Zsuzsanna napja

     

    A népi hiedelem szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.

     

     

    Február 22. Üszögös Szent Péter napja

     

    Félreértés alapja az üszögös. Az „ü székössége” változott „üszögössé”. Az egyházi használatban lévő Pétörnek ü székössége = Péter székfoglalása, püspökké választása szószerkezetből vált a népnyelvben Üszögös Szent Péter – szószerkezetté.

    Dologtiltó nap. Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz. Azt tartják, hogy amilyen ezen a napon az idő, olyan lesz József napkor is.

     

     

    Február 24. Jégtörő Mátyás napja

     

    Érdekes a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál".

     

    Február 28. Román napja

     

     

    E nap estéjén férfiak, menyecskék tüzet raktak az utcán, és átugrálták, hogy egészségesek legyenek, legyen végre szép idő.

    Március

    Kikelet hava, Böjtmás hava

     

    Március 1. Albin napja

     

     

    Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk.

     

    Március 9. Franciska napja

     

     

    Időjósló nap. Azt tartják, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

     

    Március 10. A 40 vértanú napja

     

     

    Időjárásmutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.

    A magyar nép a tennivalóit a csillagokhoz igazította, főként a Nap és a csillagok egymáshoz viszonyított helyzete volt meghatározó. A munkákat is negyvennapos ciklusokban számolták, alapul véve a Napot, ami mintegy negyven napra homályosítja el a nappálya mentén lévő csillagok fényét. A népi parasztkalendárium negyvenes napjai az időjárás meghatározásban fontos szerepet játszó napok, melyeket követő negyven nap időjárásáról adtak felvilágosítást. Ilyenek például: vízkereszt (január 6.), Pál fordulása (január 25.), gyertyaszentelő (február 2.), a negyven vértanú (március 10.), József (március 19.), Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.), Medárd (június 8.).

     

     

    Március 12. Gergely napja

     

    Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap, a Julianus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség napja volt. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás, az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. Az egyház I. Gergely pápát, az iskolák alapítóját ünnepli. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt. Ezen a napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek.
    Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: "Megrázza még szakállát Gergely."

     

     

    Március 18. Sándor napja

     

     

    Az első meleghozó nap. A népi tapasztalat Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát - fűzik hozzá a Muravidéken.)

     

    Március 19. József napja

     

    A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás - és természetjóslás, sőt a haláljóslás is.

    Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: "Fecskét látok, szeplőt hányok!"

     

    Március 21. Benedek napja

     

     

    A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. A tavasz első hivatalos napja. A tavaszi napéjegyenlőség ideje ez, amikor is egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák.

     

    Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

     

     

    Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.

    A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, a szemzés szakrális napja.
    Népi megfigyelés: „Ha ezen a napon esik az eső, akkor férges lesz a gyümölcs”.