Címlap Történelmünk közös szemmel

    Felvidéki vártúrán

     

    A Zámolyi Csanádi Imre Általános Iskola kilenc tanulója két pedagógus (Mika Tamásné és Hári Gyula) kíséretében a Felvidéken (Szlovákiában) Zámoly testvértelepülésének, a Révkomárom és Párkány között fekvő Búcsnak a diákjaival és pedagógusaival közös kiránduláson vett részt 2017. október 23. és 27. között. A négynapos utat a Zámoly Község Önkormányzata által elnyert pályázati támogatás és a két település saját hozzájárulása biztosította. A közös út lehetővé tette a két testvértelepülés közti kapcsolat erősítését, támogatta, hogy az iskolák tanulói és tanárai jobban megismerjék egymást, gyermekeink jobban érezzék a települések közti összetartozást.

    A két csapat az első nap délelőttjén találkozott Jókai Mór szülővárosában, a Duna bal partján fekvő Komáromban, az 1848–49-es hős várvédő Klapka György szobránál. Ezt követően közösen megnéztük a komáromi várat. Innen a Vág partján fekvő, ma is malomiparáról ismert Gútába mentünk, ahol egy hajómalmot néztünk meg. Ilyen működőképes szerkezet alig egy-kettő akad a Kárpát-medencében. Búcs felé tartva rövid időre megálltunk a török–magyar háborúskodásnak 1606-ban véget vető Zsitva-toroki béke emlékművénél. A nap második felét Zámoly testvérfalujában, Búcson töltöttük közösen. Győző Andrea igazgatónő megmutatta nekünk a település oktatási intézményét, a Katona Mihály Alapiskolát. Ezt követően a falu nevezetességeivel ismerkedtünk, megnéztük például a helyi Babamúzeumot is. Este a polgármester úr vendégszeretetét élveztük a szőlőhegyi panzióban, a gyerekek pedig vegyes csoportokban a kiránduláshoz kapcsolódó játékos feladatlapot oldottak meg egymással is ismerkedve.

    Második nap Búcsról indult a csoport; a búcsi gyerekeket Gál Csaba és Grajczki István tanár urak vezették a következő három napban. Az első este is köszönhetően szerdára a gyerekek már megbarátkoztak egymással. Bősön keresztül indultunk Pozsony felé. Közben Dunacsúnynál tartottunk kis pihenőt megnézve a Duna-csatorna zsilipjét és a mellette kiépített vadvízi evezőspályát. Idegenvezetőnkkel Pozsonyban találkoztunk. Előbb az egykori Magyarország nyugati kapujához, a dévényi várhoz mentünk; ezt követően látogattuk meg Pozsonyban a várat, majd a régi városmagot. Itt a legfontosabb látnivaló a Szent Márton plébániatemplom volt, amely a magyar királyok koronázásának helyszíne volt, amíg Pozsony volt az ország fővárosa. Pozsonyból észak felé indultunk, a Kis-Kárpátok hegyvonulatai felé. A közeli egykori mezővárosban, a szőlőkultúrájáról nevezetes Szentgyörgyön álltunk meg, és kisebb gyalogtúrát tettünk a város határában fekvő Fehérkő várának romjaihoz. Pozsonyszentgyörgyről szállásunk felé vettük utunkat: a Nyitra melletti Zobor-vidék egyik magyar falujába, Alsóbodokra. A következő két éjszakát itt töltöttük.

    A harmadik napot a szálláson kezdtük, ugyanis néhány héttel korábban a közeli kápolnában temették újra a XX. század első felének egyik legjelentősebb felvidéki magyar politikusát, gróf Esterházy Jánost, akinek a rehabilitációja jelenleg is zajlik. Rövid megemlékezést tartottunk a kápolnában, majd visszatértünk a Kis-Kárpátokba. Ezúttal egy épségben megmaradt, berendezett várkastélyt néztünk meg, a Pálffy család vöröskői várát. Utána Trencsény felé indultunk. Előbb a közeli Beckó várába másztunk fel, amely impozáns romjaival megérte a sétát, azután Trencsény városa előtt egy újabb csata helyszínénél tartottunk rövid pihenőt. 1709-ben a város közelében zajlott a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentős ütközete. Trencsényben mind a belvárost, mind a város fölé magasodó, egykor Csák Máté kezében lévő várat megismertük.

    A kirándulás utolsó napjára is jutott két vár: előbb a Fátrában fekvő, ékszerdobozként kiépített bajmóci várkastély és Selmecbánya városának Óvára. Az utóbbi helyen azonban nem is a vár volt a különleges látványosság, hanem idegenvezetőnknek köszönhetően látogatást tettünk az egyik, ma már nem működő ezüstbányában. Mire a felszínre kijöttünk, az eső is elállt, így egy kis ízelítőt kaptunk a csodálatos fekvésű középkori bányaváros belvárosából is. A Selmeci-hegység lankái közt dél felé indulva, lassan magyar falvak közt haladtunk; Búcson elköszöntünk útitársainktól, megígérve egymásnak, hogy a kialakult baráti kapcsolatokat fenntartjuk. Este érkeztünk, sok élménnyel gazdagodva vissza Zámolyra. Az önkormányzat támogatását ezúton is köszönjük.

    Címszűrő     Tételek # 
    # Cikk címe Találatok